Reggeli és a kávé után elindultunk 4 autóval. Itt kezdődik a Pamir highway,azaz a Wakham völgy.
Mivel az eredeti útvonal le van zárva a durva esőzések miatt, a déli úton kellett mennünk, a Wakham völgyön keresztül. Ez kb 100-130 km plusz, ami egy napot jelent. De megérte!
Semmi különbség minőségben, ugyanolyan rossz mint a tegnap.
Továbbra is Afganisztán mellett haladunk a folyó nyomvonalát követve.
Az út mentén sok kisebb nagyobb vizesés található, amelyeknél mindig áll valaki és hűsől.
Az egyik ilyennél megálltunk mi is. A túloldalról afgán katonák elkezdtek kiabálni és integetni.
 |
| Ezek robbantgattak |
Nem tudtuk mit akarnak, de azért gondoltuk nem véletlenül kiabálnak, ezért elindultunk. Max 100 métert mehettünk, amikor 8-10 robbanás hallatszott. Ezek dinamittal robbantották a hegyet.
Sajnos elkéstünk a videózással, de azért a vége látható.
Nagyon lassan haladtunk, az átlag sebességünk 20 km/h volt ami semmi.
Viszont volt időnk bámészkodni, esküvőket, temetést láttunk, mindenki mosolyogva integet nekünk.
Pejo, az autónk teszi a dolgát rendületlenül, semmit nem vesztettünk el belőle, megy ahogy kell.
 |
| Volt por rendesen |
Emelkedőknél kicsit erőlködik, de mit várjunk egy ilyen kis motortól?
Estére megérkeztünk Khorogh városába, és a végén egy tadzik diszkóban kötöttünk ki, ahol a vacsora mellé ingyen járt a fejfájás a hangos, szar minőségű zene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése